HALÁSZ GÁBOR: ELENGEDETT KEZEK

„SZERETNÉK KITÉRNI AZ ÖSSZEFOGÁS, ELTÖKÉLTSÉG, ÉS A KISZOLGÁLTATOTTSÁG, KIHASZNÁLTSÁG PILLANATAIRA IS. SOKSZOR FOG A FIGYELEM EGY EMBERRE ÖSSZPONTOSULNI, AKI A TÖREKVŐ EGYÉNT PRÓBÁLJA MEGJELENÍTENI. A ’MŰVÉSZT’, AKI ÍGY VAGY ÚGY, DE MINDENKÉPPEN A KIFEJEZÉSRE TÖREKSZIK.”
*
MISKOLCI BALETT: TENGEREN HULLÁM
„Ha táncolsz, azt kívánom
Légy tengeren hullám, hogy ott örökre
Táncolj-mozogj, mindig izegj-mozogj csak
És mást se művelj!”

(Téli rege, részlet, Kosztolányi Dezső fordítása)
*
FELEDI JÁNOS: CSELEKVÉS ÚTJÁN
„Maga a darab a mai kor zűrzavaros világából épül, hogy kezd eltűnni a minőség, minőségi munka és kezdenek feledésbe merülni a klasszikus értékek. Természetesen át kell engedni a régi matérián az új impulzusokat, de nem eltűntetve azokat, hanem egymást kiegészítve kell hogy tovább vigyük közös értékeinket, múltunkat, vágyainkat, kívánságainkat.”

*
PÁLFI GABRIELLA: CSAK LÉLEGEZZ!
„Azt mondják, ha lassabban veszed a levegőt, az idő is lelassul. De az idő mindeközben rohan. Még fel sem ocsúdtál, és már másnap van. Szeretnéd megállítani? Ha igen, hogy változtatnál a dolgokon? Ha felgyorsulna, vajon tudnád-e a tempót követni? Lassítás- gyorsulás.”

Bemutató: 2014. április 29., Játékszín